Nem jó ez így. Ma nagyfaluban voltunk doktornéninél. Benzinpénz 2ezer forint, gyógyszer egyenlőre ingyenes. Dani mára nem hogy köpni, de nyelni sem tudott, ezért nem volt mit tenni, át kellett autóztatnom orvoshoz. Vettek tőle torokkenetet, viszont csak csütörtökre lesz meg az eredmény. Így Dani saját magát némaságra ítélte, mert már hangja sem lett neki kora délutánra. Most is csak suttog, vagy nagyjából leírja papírra, hogy mit szeretne. Enni mondjuk ma nem evett pár szelet vajas-mézes kenyéren kívül. Inni is itatom, mert magától azt sem tenné. Viszont láza nincs, gondolom a Cataflam miatt. Meg kivételesen nem is játszik hangosan. Ma például tök elvolt a mesefilmjei nézésével. Hát, nagyon kíváncsi vagyok, és nagyon várom a csütörtöki napot. Annyira sajnálom szegényt. Doktornéni viszont nagyon nem akart egyenlőre antibiotikumot adni neki (mondjuk én adtam volna már neki, ha orvos lennék), én pontosan tudom, hogy Dani nem gyógyul meg holmi fájdalomcsillapítótól, meg C vitamintól. Rajta csak a lórúgás szokott segíteni. Szegénykém most meg még másfél napig szenvedhet.
Én is javulok. A vállam már nem fáj, és a nyakam sem. Ma reggelre a csípőforgóm akart kiszakadni, de most éppen az is kicsit csillapodott.
Na, vasárnap lehet majd szánkózni, vagy nem? Ki mire tippel? Szerintem ide hozzánk mindössze 5-6 centi hó fog esni, ha egyáltalán ideér. Mert bennünket el szokott kerülni minden csapadék.
Ja, és a kis hóvirágaimra raktam befőttesüveget, hát ha könnyebben átvészeli az elkövetkezendő hideg napokat. 🙂