Hát, orvos mondta, almát még ehetek. :)))))))))) Á, nem voltam dokinál, én akkor megyek oda, ha visznek. Már a javán túlvagyok a megfázásnak, de még mindíg köhögök, és folyik az orrom is, meg alig kapok sokszor levegőt, de nálam a nátha 3 hétig is eltart. Szóval, előbb-utóbb majd csak túlesek rajta és akkor október végéig nem lesz semmi bajom.
Danim köszönöm szépen megvan és él és virul. Az íróasztal ajtaját addig birizgálta a lábával, míg ki nem jött helyéről. Pedig vagy ezerszer figyelmeztettem, hogy nagyon mérges leszek, ha leszedi azzal, hogy arra támaszkodik a lábával. Jól leszidtam, főként az esett neki rosszul, mikor erélyesen azt mondtam összeráncolt homlokkal, hogy: – Nagyon haszontalan fiú vagy és borzasztó mérges vagyok rád! Úgy sírt, mint a záporeső úgy egy percig, aztán azt mondta: – Nem baj anya majd megcsinálod! Hát igen. Majd megcsinálom. Csak ilyen zsanért, vagy mijarákot kell vennem hozzá. Hétfőn úgyis mennem kell tortáért teszkóba, ott van obi, vagy praktiker, vagymiaszösz, aztán nézek hozzá alkatrészt és megcsinálom.
Oviban volt locsolkodás. És Andinéni mondta, hogy a kis vers, amit Dani mondott nagyon aranyos, írjam le neki:
Húsvét napján mi jutott eszembe,
egy kis rózsavizet veszek a kezembe.
Most, hát kedves lányka, kérlek szeretettel,
hadd öntözzelek meg, egy kis szagos vízzel.
Még egy anyukát is meglocsolt, délután öltözés közben, na és persze, hogy a kis kölnisüveget leejtette és össze is tört. Hát, azt a szagot (direkt nem illatot írtam) még ma is éreztük az öltözőben. :))))) Persze, azért hazafelé nagyon megdícsértem, hogy ügyesen elmondta a verset.