Ma lett a kis ördögöm 6 éves. Boldog születésnapot kicsifiam! Isten éltessen sokáig!:)))))))
Ma bevittük a csokitortát az oviba, ahol ebéd után elfújta a rajta lévő gyertyákat, és kapott egy kis sünifigurát, amit az óvónénik csináltak. Mivel a süni csoportba jár, ilyen alkalomra minden szülinapos és névnapos gyereknek kedveskednek ilyen aprósággal. És teljesítették 3 kívánságát, egy játékot, egy dalt, egy mesét ő választhatott ki aznapra.
Itthon várta az kis órája, meg egy malom, amit a vasútjához tud illeszteni. Vettem egy távirányítós mozdonyt, viszont valaki leszerelte a mozdony elemtartóját. Sajnos csak most vettem észre, ugyanis az illetőnek sikerült úgy visszacsomagolnia, hogy nem vettem észre. Azt hittem Dani fog örülni neki, de nem nagyon látszott rajta. Vártam az ujjongást, hogy végre van saját külön bejáratú órája. Hát, az ováció elmaradt.
Egyébként mostanában tényleg próbára teszi a türelmemet, egész egyszerűen nem hallgat a szép szóra, mint, ha két hete elmentek volna itthonról nála. Én pedig az idegösszeomlás határán vagyok. És persze ártatlan szemekkel megkérdezi, hogy anya miért vagy boldogtalan? Nem vagyok boldogtalan, csak tehetetlennek érzem magam, mikor sorra csinálja a buta dolgokat. Viszont ma felhívtam egy fejlesztőt, aki főállásban otthon foglalkozik gyerekekkel, ráadásul itt a faluban dolgozik és nem is túl messze tőlünk. Hétfőn délelőtt 10 órakor jelenésünk van nála, utána úgyis mennünk kell oltásra. Ezer forint egy alkalom, ez egyáltalán nem sok, főleg, ha csodát tud tenni Danival. Rajzolásban most nagyon szépeket rajzol.
Nos, a képen ugye látható egy ház, fa, egy nagy körhinta, egy mászóka, aminek a csúszda része nem látható, egyébként ilyen van a játszóterünkön, egy nagy léghajó, szép kék az ég, és felhők is vannak, na és persze a napfogyatkozás (Dani szerint ezért nem sárga most a nap), és persze elmaradhatatlan szivárvány. És mindez szép színesben.