Igen, Dani már javul a megfázásból. Ezen a héten kényszerpihenő, bár ő már jól érzi magát, csak ez a fránya nózi dugulna már ki. Este kapott egy kis köhögőrohamot, de ma eddig nem köhécselt egy dekát sem. Ki érti???? Unatkozik is már kicsit. Ja, majd elfelejtettem…. Vasárnap ugye lázas volt, próbáltam megmutatni neki, hogy a fél algot hogy lehet lenyelni. Erre mit csinál a fiam? Összerágta. Fúújjjjjjj! 🙁 Én rosszul voltam a látványtól. Neki bezzeg az arcizma sem rándult, sőt azt mondta, hogy finom. És élvezettel rágcsálta a szájában maradt aprócska algopirin morzsát. Atyaééééég! Hétfő reggel volt egy kósza hőemelkedés, de minden gyógyszer nélkül el is múlt.
Ma már rágta a fülem, hogy csináljunk mézeskalácsot. Életemben nem sütöttem még ilyet. Ha már van itthon hozzávaló, hát a neten néztem valami egyszerű receptet. Találtam is, gyorsan kiírtam, és ma délután meg is csináltuk. Az első 20 darab kicsit elégett, de a többi jól sikerült. Csak tudnám ki fogja megenni, mert én nem vagyok oda érte. Dani megevett belőle 10 darabot, mama is megkóstolta, ízlik nekik. Remélem nem fogja a kukában végezni… Hoztam is pár képet a leendő kiscukrászról.
Na, és leesett az első hó is ugye, már alig látszik valami belőle a kép az első napon készült. Azóta már csak foszlányok vannak itt-ott a földön.
Sajnos a betegségek, míg el nem kapott mindent, addig gyakran ismétlődnek. Teljes gyógyulást és vidámságot kívánok. A mézes sütik egyik titka az , hogy 15-20 percnél nem szabad tovább sütni. 180 fokon.