Nincs cím megadva

 


Ma voltunk Andinál és kaptunk néhány új tornagyakorlatot. És csillagos ötöst kaptunk, mert Dani bemutatta mit szoktunk itthon tornázni, és Andi nagyon elégedett volt velünk.

Ebéd után kimentünk a pályára meg az iskolához, mert Egészség-nappal egybekötött “falunap” volt. Jól éreztük magunkat. Gyönyörű, napsütéses idő volt, egy szál pólóba és vékony nadrágba simán elvoltunk. Találkoztunk néhány ismerőssel, de szomorkásan megjegyeztem, hogy mint ha egyre kevesebben lennénk ezeken a napokon. Pedig volt ugrálóvár, arcfestés, különböző játékok kicsiknek és nagyoknak, ingyenes szűrővizsgálatok, a pasiknak focimeccs is. Szóval mindenki megtalálhatta azt a kis szórakozását. Vettem igazi, házi készítésü sajtot, sajnos nem kecskéből, hanem tehénből, de házi, és imádom. Házi készítésü trüffelt is megkóstoltam, mert különben hülyén halok meg, ha nem ehetek egy szemet belőle. Perui, vagy milyen zenészek csinálták a hangulatot, de hát ugye mit tudjuk ez a zene inkább elandalít, mint feldobjon, bizony én is fél óra múlva tudtam volna durmolni. Szerintem ilyen zenét kéne hallgatni annak, aki magas vérnyomásban szenved, vagy például tökéletes lenne annak, aki nem tud éjszakánként aludni. Többször kéne ilyen kis rendezvényeket csinálni, olyan jópofa dolgokat tudnak kitalálni, öröm kimenni. És van egy magtárunk, ami már műemlék, tehát lebontani nem lehet, viszont hozzáépíteni igen. Így készültek tervek, hogy is nézne ki az új magtárunk. Az ötlet, hogy olyan központot hozzanak létre, ahol mindenki megtalálja a maga számítását. A tinik ne lézengjenek az utcán, csinálnának egy ifjúsági helyet, egy gyereksarkot is kialakítanának, lehetne kiállításokat és előadásokat rendezni, lenne egy kis kávézó, cukrászda. Csak egy a baj, hogy a régi épület külseje merőben eltér az hozzáépítettől. És ez borzasztó kontrasztot ad. Na, de, majd kiokoskodják a nagyfejűek igaz? Szóval a mai nap nagyon jó volt, végre hetek óta ma éreztem magam a legjobban.