Ahogy a szólás is tartja, inkább a szőrnyű vég, mint a szőrnyűségek vég nélkül. Hát ez a nyár nem az én nyaram. Volt ugye Daninak egy vírusos torokgyulladása, majd zakózott egy hatalmasat a bicajjal. Rosszul lettem hétfőn, most meg a fogam fáj. De nagyon-nagyon-nagyon. Nem bírom ki hétfőig, így ma este nagy nehezen tudtam szerezni egy kocsit, ami átvisz egyikkisvárosba. Reggel telefonálok a fogdokibácsinak, hogy mégis csak át tudok menni a szakrendelésre. Szerintem egyik bal felső fogam szórakozik, de hogy melyik, azt már nem tudom, mert a fél fejem fáj tőle. Persze vettem be fájdalomcsillapítót, meg öblögettem Corsodyl-lal is. Viszont alig tudok enni. Magamba préseltem ma 3 deci levest, meg tejbe áztatott háztartási kekszet.
A fogdokibácsit sokan dícsérik, bár már idős, nagyon kíváló szakember. Még 13 éves koromban volt szerencsém hozzá, mert akkor húzott ki egy fogamat, de azóta is nagy hírnek örvend a környéken. És hála égnek jó egészségnek is. Már csak a mai napot kell akkor kibírnom, a holnapi nap már elmegy.
Dani szerencsére jól van, még holnap megy táborba, Szinte az egész hetet végigmedencézték, meg uszodázták, meg vizipisztolycsatázták. Holnap is medencepartit rendeznek egy család jóvoltából.
Na mi van veled? Húztak???