Nem elfelejteni 3. rész

Első éjszaka

 Milyen volt az első éjszaka? Valahogy sejtettem, hogy nem lesz olyan egyszerű, mint gondoltam. Dani már az esti mese után mondta kissé fátyolos szemmel, hogy hiányozni fog neki a nagy ágy. Mondtam neki, hogy az első pár éjszaka hiányozni fog, de hamar meg fogja szokni, és mégis jobb kipihenve felébredni. Elég sokat köhögcsélt, bekentem a hátát is balzsammal, meg itattam vele lándzsást. De a kezét azért fogtam neki, bár 5 perc után már elég jól elzsibbadtak az ujjaim. Ráadásul nem is aludtam jól, talán a szeles időjárás, na, meg nem sokára piros napok jönnek, ilyenkor nem vagyok igazán önmagam. Végülis valamikor hajnalban arra ébredtem, hogy Dani lába a hátam közepét rugdossa, ami nem esett túl jól. Nem sokára rá morogva átmentem az ő ágyára és ott folytattam a durmolást.

Remélem a ma éjszaka jobban fog telni, bár próbálok felkészülni rá, hogy újra az én felségterületemen fog szuszókálni.

Hát, igen, sajnos nem egyszerű ez az átszoktatás így 7 év kényszer együttalvás után.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Angie says:

    Előbb-utóbb úgyis meg fogja szokni a saját ágyát, hidd el! Mi is ma fogjuk először altatni a vonatos ágyban éjszaka, kíváncsi vagyok, mikor fog ébredni és kikötni köztünk…


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!