Majd elalszom. Hosszú éjszakánk volt. Dani szinte egész éjszaka lázas volt, hajnal 3-kor ismét felkúszott neki egészen 39.9-ig. Kapott kúpot, meg itattam. Mindenféle praktikát és trükköt eszeltem ki arra, hogy igyon. Reggel felhívtam az ügyeletes dokit és elmondtam mi történt az éjszaka folyamán. Mondta, hogy továbbra is igyon amennyit csak lehet, és ha lázas, akkor adjak lázcsillapító kúpot. Délelőtt egészen jól volt, evett is pár falatot, meg ivott is, de délután 4-kor 38,5-öt mértem neki, miután 2 és fél órát aludt. Lázasan ébredt, így újra kapott egy kúpot. Most láztalan, elnyammogott egy banánt, de láttam rajta, csak a szeme kívánta, de azért begyömöszkölte magába. Semmijét nem fájlalja a fején kívül. Meg szinte egész nap csak feküdt, nem volt kedve semmihez. A szemein lehet a legjobban látni, hogy nagyon nem stimmel valami.
De, azért rossz, hogy péntektől egészen hétfő délig várni kell, mire normális orvoshoz fog eljutni. Persze én, mint szülő aggódom nagyon, és borzasztó látni a fiam szenvedését. Inkább én lennék lázas helyette, átvállalnám tőle, ha lehetne. De minden anyuka így van ezzel.
Remélem a holnapi nap még jobban fogja magát érezni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: