Nincs cím megadva

 Ó, ez az idő, komolyan az agyamra megy. Gázszerelőt hívtam pénteken, hogy jöjjön már ki, mert a konvektorunk rendetlenkedik. Biztos eldugult valahol, mert pár perc múlva kattan egyet és kikapcsol. Mert ugye estére kicsit muszáj fűteni, 21 fokos lakásban gyereket nem nagyon lehet fürdés után garázdálkodni. Szerelő mondta, a héten kijön. Kössszzzz……. Addig marad a hősugárzó, ami sajnos eszi az áramot, viszont lurkó nem fázhat meg. Na, azért nem egész éjszaka megy, bekapcsolom, öt perc után kikapcsolom, majd, ha látom, hogy a hőmérő lemegy 21 fokra megint bekapcsolom pár percre. Nagyon korán jött ez az ősz sajnos. 

Pénteken voltunk Ági néninél. Nagyon megdícsérte Danit, hogy gyönyörűen tornázik. És mint, ha látna némi javulást a koncentrációján. Viszont a héten nekiállnak kicsit az egyensúlyérzék javiíására is.

Dani jól érzi magát az oviban, főleg, hogy ott vannak a cimborák. Na, meg persze Ancsi. Ja, és ha minden jól megy, szerdán már saját csoportszobájukban kezdenek. Persze reggel az öltözködésnél még szeretne lustálkodni, de pár perc nyafi után azért szedelőzködik. Kimentünk a játszóra is. Mi anyukák majd lefagytunk, de a gyerekek vígan futkorásztak nekik bezzeg melegük volt. De alig értünk ki, pár perc múlva jönnek a kis ördögök, hogy ők bizony éhesek. Senki sem hozott nassit, mert úgy gondoltuk fél óra, aztán mehetünk haza. De a gyerkőcök nem akartak hazamenni. Inkább ettek volna valamit. Aztán gondoltam egyet. Épp előtte voltam közértben kenyérért. Megkönyörültem rajtuk. Hát, majdnem megették a fél kilós szeletelt kenyeremet. Mondtam, hogy legalább vacsorára hagyjanak pár szeletet.  :)))))))) Egyébként simán felfalták volna ezek a kis éhenkórászok. :))))))))

Ja, és hogy magamról is mondjak valamit. Újra felszívtam magam lelkileg és bementem a fogorvoshoz. A jobb hátsó bölcsességfogamból a tömés háromnegyede már hiányzik, így aztán hatalmas űr tátong ott. Gondoltam nem hagyom, hogy megint úgy járjak, mint nyáron, hogy talán meg kéne előzni valahogy. Így aztán bementem doktorbácsihoz, kértem időpontot szerdára, és elmegyek hozzá. Megkérdem mit lehet kezdeni vele. Bár, nagyon semmit szerintem. Vagy gyökérkezelés, aztán majd pár év múlva kiesik magától, vagy kihúzza, vagy elküld rosszabbik esetben a szájsebészetre. Majd meglátjuk. Én már három napja rettegek előre, lassan erről is álmodok. Még nem fáj ugyan, de tegnap éreztem, hogy valami nem stimmel vele. Egyik sem jó dolog. De, ha több millióan túlélik, akkor talán én is. Elvégre nyáron is túléltem, nem haltam bele.