Nincs cím megadva

 Nem vagyok normális, de komolyan. Dani ugye megy holnap kirándulásra. Ahogy elnéztem az előrejelzéseket holnapra, hááááááát…….. Eső, eső, eső, eső. Hogy lesz ebből kirándulás? Na, de nem az én gondom. Viszont ami abnormalitásomat illeti ennek Dani most az oka. Illetve én persze. Ugye elhatározta, hogy egyedül akar menni a kirándulásra. Nélkülem. Hogy aztán majd el tudja mesélni mi történt, mit láttak, stb….. .  És bevallom őszintén, rosszul esett a lelkemnek, hogy nem akarja, hogy vele tartsak. Pedig örülnöm kéne, hogy lesz pár szabad és nyugodt órám, végre nyugiban hajat moshatok, vagy olvashatok, vagy akármi. Nekem mégis baromi szarul esett. Kezd nagyfiús lenni, és itt van az ősszel együtt az elszakadás is? Azért mondom, hogy nem normális dolog, mert mikor itthon volt nyáron, sokszor az agyamra tudott menni, hogy a wc-re sem tudtam nélküle elmenni sokszor. Most meg…….. Este a sírógörcs kerülgetett. Tiszta dinka vagyok igaz?

Viszont annak nagyon örült Dani, hogy jövő hét pénteken indul újra az úszás. Most kezdjük a visszaszámlálást megint. Már csak hetet kell aludni…