2011.01.04.

Na, végre itt az új év. De még tavalyról maradtak dolgok, amiket nem írtam le. Szóval ugye köztudott, hogy fiam hipochonder. Még Mikulás után pár nappal egy kislány rosszul lett az oviban, és hányt. Na, több sem kellett Daninak, ő is onnantól kezdve rosszul volt. De tényleg. Volt, hogy a karácsonyi műsoruk próbálása közben ablakot kellett nyitni és széket kellett hozni neki, mert ő rosszu volt, lesápadt és minden. Persze kutya baja sem volt, nagyon meg sem lepődtem rajta, mikor mesélték az óvónénik. Igen ám, csak hogy a fiam abba sem akarta hagyni, éjjel-nappal erről beszélt, állandóan nézte a száját, neki fájt a gyomra, a hasa, a torka. Hiába volt minden, nem figyeltem rá, elmagyaráztam szépen, aztán már határozottan, majd a végén már büntit is kilátásba helyeztem. Végül, egy nap, mikor már szó szerint a sírásig szekált ezzel, felhívtam Mara nénit, a gyerekpszichológusunkat. Közel fél órát beszéltem vele telefonon, nagyon aranyos volt, visszahívott úgy tanácskoztunk. Ő azt mondta, hogy ne figyeljek rá, hisz Dani valahogy mindenáron a figyelmemre vágyik. De, hát ha velem van, akkor non-stop rá figyelek. És persze azért Mara néni mondta azt is, hogy havonta egyszer-kétszer lemegy az oviba és beszél az óvónénikkel is, és Daniról csak pozitív dolgokat mondtak, szinte szuperlatívuszokat.

Aztán jött a megvilágosodás számomra, mert én is agyaltam, hogy legyen. Mivel egyébként is belebújt a kisördög, hát bevetettem a régi jó dadusos sorozatokból bevett egyik eszközt. Van egy régi kockacukor tartó. Vettem hozzá jelvényeket. Igaz ahhoz vennem kellett volna rágót is, mert ilyen 2in1, de mondtam Boltosévinek, hogy köszi, én csak a jelvényeket kérem. Szóval Danival leültem és elmagyaráztam a következőket. Ha minden reggel rendesen felöltözik, az oviban és itthon is rendesen viselkedik, elpakol maga után satöbő, plusz ezekről a hányásos betegséges ostobaságokról nem beszél egyáltalán, akkor kap egy jelvényt. Tíz begyűjtött jelvény után ajándék jár. Hogy micsoda? Hát az meglepetés. Dani egész jól fellelkesült tőle. Aztán miután kapta ezt a villanyvasútat (hát a legköltségesebb hobbit választotta a drágám), így üzletet ajánlottam számára. Tíz jelvény után kap 100 forintot, és tavasszal, amikor már összegyűltek a pénzei, beváltjuk a postán, azon a pénzen pedig vehet a vasútjához valamit. 

Na, ez úgy látszik valóban hatott. Azóta összegyűjtötte az első 10 jelvényt, és meg is kapta ma reggel az első 100 forintját.

Egyébként a vasút is el volt zárva 5 napig, mert sikeresen leöntötte tejjel, mert ugye a tejet nem lehet csak pörögve meginni.

Ma elővettem neki a vasútat, egy körben simán mennek a mozdonyok, úgy, hogy ezzel ellesz egy darabig.

És kiújult a fütyisproblémánk, úgy, hogy amint elmúlnak a sokmínuszos nappalok, iránysurány, illetve hát irány a sebészet, vagy urológia, vagy mittudomén, de azt a fránya bőrt, ami megint letapadt így két év után, meg kell csináltatni, egy nehezebben lehet a bőrt hátrahúzni, és a makkja széléről nem akar még hátrébb menni. De már erről is kár volt beszélnem, mert azóta meg ez a téma nála, hogy mit fognak ott vele csinálni. Mármint a fütyijével.

Na, de szép csendesen eltelt a szilveszter is. A tévében a lehető legrosszabb adás volt, Dani el is aludt fél11-kor. Én kiszenvedtem az időt éjfélig, megvártam, míg a tüzijátékokat kilövik itt néhány háznál, meg egy-két petárda is robbant. Az viszont nagyon jó volt, hogy sokkal kevesebb durranás volt, mint tavaly. Szóval Dani szépen végigaludta az éjfélt, aztán fél 1-kor én is ágyba kerültem. Azért a január elsejét vasalással kezdtem. És nem főztem virslit és lencsét sem. Úgy sem használ, kipróbáltam már többször. És a lottó ötöst sem én nyertem meg. Sajnos.

Ja, és kap egy tábla mogyorós csokit az, aki megfejti, hogy mit jelent a következő kifejezés: – heti huti gréncsörsz 

Dani Sajtot (ló), és Volt-ot (kutya) elvitte egyet szánkózni.