Na, én most tényleg ezen tűnődtem úgy pár másodpercig. De aztán a ne üssem mellett döntettem természetesen.
Most robbanok fel. A gyerekem az a drága, jó gyerekem, két perccel ezelőtt törte el a legjobb, legdrágábbnak tűnő mozdonyt. Persze atomjaira hullott, nem tudom megcsinálni. Mert ugye a lelkem a fasíneket és mozdonyokat, amik évek óta törhetetlennek bizonyultak, na azokat egyesével rakja a helyére. Ezt a drága, baromi sok pénzbe kerülő kütyüket, amik ugye sokkal érzékenyebbek ütésre, na ezeket szinte egyszerre akarta lerakni.
Jól leszidom, elmagyarázom, hogy mit tett rosszul, büntetések kiróvása mellett. Hát, az én gyerekem, fel sem veszi igazán. Még csak nem is sír, arcán a megbánás, vagy szomorúság halvány sugara sincs. Bezzeg az nagyon fontos neki, hogy a tejbegríze már kihűlt és megeheti-e. Ilyenkor elgondolkodok, hogy biztos, hogy normális-e a fiam. Szerintem nincs ki mind a négy kereke.
Egyébként a villanyvasút most évekig a garázsban lesz. Még csak meg sem hatotta ez a tény a lúrkómat. Húúúúú, na most van az első olyan, hogy komolyan legszívesebben két akkora maflást lekevernék neki, hogy csak na……
Na, most meg evett 10 kanállal a grízből, erre megkérdezi, hogy később megeheti-e vacsorára. Mindezt este 3/4 7-kor.
Kivagyok, hogy mindent mondani kell neki… Még azt is, hogy ugyan, ha már olyan baromi melege van, akkor azt a fránya vékony pulcsit vegye le magáról. Mert annyi esze nincs, hogy ha melege van, akkor levegye magáról.
Na, és a többiről még nem is beszéltem. Na, megyek és megpróbálok elszámolni 100-ig magamban…….
Drága Duma! Nyugodj már le! Olyan piti dolgokon bosszankodsz, miközben az energiádat is elpazarolod. Nagyon finom a tejbepapi és jó, hogy a fiad megeszi, ha nem is egyszerre. A játék az meg játék!Bizonyára az a másik értékesebb számára!
NE üssed! /De azt hiszem, kérdésed költői volt inkább./
Szerintem normális, csak gyerek! Még sokat kell tanulnia ahhoz, hogy értsen dolgokat, aztán helyesen tudjon dönteni!
Türelem, türelem és türelem!