Nem elfelejteni 3. rész

Szabadnap…

Tudtam, hogy doktornéni megkérdezi ma, hogy ezzel miért vittem Danit hozzá. Említettem, hogy iciripicirit megfázott Dani. Ami annyit jelent, hogy alvás előtt általában bedugul a nózija egy kicsit, és napi 4 zsebkendőt használ el, aminek csak a felében van váladék, az is vízszerű, vagyis semmi baja nincs a lúrkónak. Óvóda félgőzzel megy, a középső csoportban ma összesen 6 gyerek volt, mint tudtam meg az egyik anyukától.

Szóval, óvónéni szól nekem, hogy már két napja be van dugulva a gyerek orra és kicsit folyik. Okés, mondtam, elviszem azért dokinénihez. Bár tudtam mi lesz belőle.  Dokinéni  ma természetesen csodálkozva kérdezte, hogy ezzel miért mentem hozzá. Hát, mert óvónéni is kinéz az oviból, most meg a doktornéni néz ki az orvosiból ezért a semmiségért. Tudom, hogy a legtöbb gyerek igazából és ténylegesen beteg, én sem hoztam volna ilyen semmiségért el, de, ha óvónéni ajánlja, akkor elhozom. Eddig nem volt beteg a gyerek, ma tuti elkapott valami nyavalyát, míg várakoztunk, ami természetesen majd hétvégén fog kiütközni. De reménykedem benne, hogy nem. Úgy, hogy Dani holnap már mehet oviba, kapott egy szabadnapot.

Ja, és reggel ágyba kaptam ám a kávémat! Jaj, de jó volt látni, ahogy Dani ügyeskedik és kedveskedik  nekem! Agyonpuszilgattam érte! 🙂

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. linecaro says:

    Köszönöm együttérző szavaidat.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!