Nem elfelejteni 3. rész

A 7. születésnap…




Minden este, mikor elalszom Kicsifiam megnézlek jó alaposan. Mint ha utolsó együtt töltött éjszakánk lenne. És minden este, mikor nézlek, eszembe jut az a nap, mikor megláttam a síró arcodat, ahogy a nővér karjaival felém fordított. Egy villámcsapásnyi idő alatt tudtam, hogy igen. Ez az, amire mindig vágytam. De, amíg meg nem láttalak, nem értettem igazán mit jelent, ha az embernek gyermeke születik. És bizony ennek éppen ma 7 éve. Mint, ha csak tegnap lett volna. 

El sem tudom képzelni, mi lenne nélküled. És nem is akarom. Te vagy nekem a napfény, a mosoly, a lélegzet, az étel, az ital, a szeretet, a béke, a harmónia, a játék.

Isten éltessen Kicsikincseanyának! Dani, Manó, Szívem, Drágám, Egyetlenem, Életem, Manóvárim, Lütyőkém, Husikám, és még sorolhatnám hogy becézlek.
Nagyon szeretlek, és még 100 boldog év várjon rád! Boldog születésnapot!

(A tortáról nincs kép, mert az oviban ették meg. :D)



Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!